1917. Mint oly sok más sikertörténet, a Subarué is egy ember víziójaként kezdődött: Chikuhei Nakajima / 1884 - 1949 / olyan lelkes bámulója volt a Wright testvérek első repülőinek, hogy ettől indíttatva 1917-ben a Tokyo melletti Gunmában megalapította a Repüléskutatási Laboratóriumot ( Aircraft Research Laboratory ).

Aircraft Research Laboratory, 1917

Ez a kisüzem hamarosan - már új néven , mint Nakajima Repülőgépgyártó Kft. - Japán vezető repülőgyártó üzemévé nőtte ki magát. A II. Világháború befejeztével ennek a vállalkozásnak is valami új profilt kellett választania. Első sikereit robogók előállításával érte el, mivel a háború utáni Japánban égető szükség volt ilyen járművekre.

Rabbit S-1, 1946

1953. Ettől az évtől számíthatjuk a Fuji Heavy Industries (FHI), a Subaru anyavállalatának létrejöttét. A csoporthoz hamarosan öt másik üzem csatlakozott, amelyek robogókat, motorokat, repülőgépeket, autóbuszokat, villamosokat, generátorokat gyártottak. A közéjük tartozó autóbusz karosszériát gyártó Fuji Jidosha tervezte a konszern első autóját, a P-1-et.

Subaru P-1 (Subaru 1500), 1955

1954. Az FHI első elnöke, Kenji Kita 1954-ben választotta a P-1 részére a Subaru márkanevet, ami japánul a Bika csillagkép egy csoportját jelenti. A nyugati kultúrában ez a Plejádok, magyarul a Fiastyúk nevet viseli. Japánban ez a csillagalakzat általánosan ismert, mint az egyesülés illetve a jó uralkodás szinonímája. Így azután a P-1, mint Subaru 1500 került a piacra. Követői a Subaru 360 kisautó, a Subaru Sambar kisteherautó, illetve a 360-as javított változata a Subaru R2 voltak.

Subaru 360, 1958

Subaru Sambar Light Van, 1961

Subaru R-2 SS, 1969

Az 1966-ban kibocsátott Subaru 1000 döntő jelentőségű volt a márka életében: ez volt ugyanis az első Boxermotoros Subaru.

Subaru 1000, 1966

1972. A Leone Kombi forradalmi újítást hozott magával. Eddig ugyanis a négykerékhajtás a terepjárók privilégiuma volt, s ekkor a Subaru felfedezte e koncepció óriási előnyeit. A Boxermotorral történő együttes alkalmazása a mai napig felülmúlhatatlan utazási biztonságot nyújt. Minden ezt követő fejlesztési elképzelés ezen az összkerékhajtású rendszeren alapul: az 1989-től gyártott három Legacy generáció, a kompakt Impreza, amely 1992-óta kerül le a futószalagról, valamint a Forester (1997), amely a SUV (Sport és haszonjárművek) osztályának alapítója. Még az 1983-as Domingo, a mikrovanek ősapja és a Justy kisautó (1984) is következetesen összkerékhajtással rendelkeznek.

Subaru Leone SW 4WD, 1972

Subaru Domingo, 1983

Subaru Justy 4WD RS, 1984

1985. A Subaru mint az új technikai megoldásokat tudatosan alkalmazó vállalat él a köztudatban. Olyan új technikai megoldások felkarolója, melyek nem az átlagosat, hanem az optimum elérését célozzák. Már az 1966-os Subaru 1000 is -amely Boxermotorjával és fronthajtásával elkápráztatta az akkori autósvilágot- ebbe az irányba mutatott. Méginkább felismerhető ez a tudatosság az XT 1500-nál, amely 1985-től keltett feltűnést Németországban. Már a külső megjelenése is forradalmi volt, 0,29-es cW értéke pedig a mai napig is csaknem felülmúlhatatlan. A turbó-boxermotor, az összkerékhajtás és számos gyárilag beépített műszaki újítás teszik ezt a modellt a gyűjtők áhított vágyálmává. Hasonló a helyzet az 1991-ben debütált Subaru SVX-el. Ez a 3.3 literes hathengeres Boxermotoros luxuskupé is a következetes High-Tech alkalmazás jó példája. Ezen széria idáig utolsó példánya a Legacy Outback, amivel a Subaru 1997-ben a terepjáró kombiautók osztályát definiálta. Míg a konkurencia csak az alapkoncepció próbálgatásánál tart, a Subaru már a harmadik generációt is kibocsátotta.

Subaru XT 4WD 1.8 Turbo, 1985

Subaru SVX, 1991

Subaru Outback, 2004